The following is by Marianna Zsoldos, Head of the Music and Foreign Language Department at Bródy Sándor Public Library (Eger, Hungary):
Az IAML Rigai kongresszusán
Az IAML 66. kongresszusának (2017. június 18-22.) Lettország fővárosa, Riga adott otthont. Az AIBM Magyar Nemzeti Csoport (IAML Hungarian National Branch) képviseletében négyen vettünk részt a kongresszuson: Gócza Julianna elnök, dr. Mikusi Balázs (Országos Széchényi Könyvtár) titkár, IAML alelnök, Gergely Boglárka (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Könyvtára), Zsoldos Marianna (Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár). A kongresszus szervezője és helyszíne a Lett Nemzeti Könyvtár volt.
Lett Nemzeti Könyvtár (Latvijas Nacionālā bibliotēka – LNB)
A könyvtár ikonikus épülete Rigának, az “üveghegy” a Daugava folyó partján áll, szemben a történelmi belvárossal. Az 1919-ben alapított könyvtár új épületét 2014-ben adták át, mikor Riga a svéd Umeával közösen az Európa Kulturális Fővárosa címet viselte, s a könyvtár 4 milliós állományának egy részét a lettek élőláncot alkotva költöztették át az új könyvtárépületbe. A Gaismas Pils (Castle of Light), azaz a Fény kastélya elnevezésű épületet Gunārs Birkerts lett származású amerikai építész tervezte, amelyben a modernizmus keveredik a folklórral, maga a név is egy legendából (alvó hercegnő az üveghegyen), illetve epikus költeményből származik, mely megzenésítve a lettek második nemzeti himnuszává vált, metaforája nemzetük függetlenségének. Fény árasztja el egész nap az üvegbetétes betonszerkezetű, 40455 négyzetméteres, 68 méter magasságú, földszint + 12 szintes épületet, két felső szintjén csodás panorámájú “üvegházzal”, mely rendezvényeknek ad helyszínt. Csodálatos fényben úszik a hatalmas, nyolcemeletes átrium is, melynek déli oldalát egy nagy vitrin, benne könyvespolcokkal és könyvekkel foglalja el.
Számos kiállítási tér, konferenciaközpont számos kisebb teremmel, egy nagy “Ziedonis Hall” elnevezésű koncert- illetve konferenciaterem, az egyes szinteken a különböző olvasótermek, köztük zenei is. Egyéni tanulószobák, pihenőhelyek gyönyörű kilátással a városra, étterem, kávézó, meditációs terem, nemcsak kutató- és tudás-, hanem igazi közösségi központ is. Több mint 120000 regisztrált olvasó, napi 1000-2000 látogató, plusz legalább 40000 ember keresi fel évente turistaként, akik 8 nyelvű vezetett túrán vehetnek részt, ingyenes wi-fi, 5 perc alatt ingyenes olvasójegy, 5-15 éveseknek gyermekolvasójegy. Lehetőség van “örökbe fogadni könyveket” (Special book for a special bookshelf) és egyéb módokon támogatni a könyvtárat, pl. az előtérben fémtéglaszerűségre gravírozzák a támogatók nevét. A könyvtárról magyarul a Könyvtári Levelező/Lapban. A könyvtár ad otthont az ún. Dainu skapis-nak (The Cabinet of Folksongs). A daina a lett népdal meghatározott formája és stílusa, melyeket a lett népdalok atyja, Krišjānis Barons és asszisztensei a vidéket járva gyűjtöttek össze több évtizeden keresztül, minden egyes daina szövegét külön papírdarabra kézzel leírva, a 269000 papírdarabot erre a célra kézműves által készített, speciális szekrényben őrzik, a lett kulturális örökség egyedülálló és értékes elemei ezek.
Alfrēds Kalniņš lett zeneszerző, orgonista, karmester, a lett nemzeti opera megteremtője a névadója a zenei olvasóteremnek, ahol a 228000 darabos lett és külföldi kották, valamint a zenei szakirodalom kapott helyett, zongoraszoba, számos zenei adatbázis is elérhető.
Az audiovizuális centrumban találjuk a hang- és videofelvételeket, a nyelvtanulást segítő dokumentumokat, multimédiás tartalmakat, szoftvereket, külön stúdió áll rendelkezésre a filmnézéshez. Ebben a teremben nagyon tetszett a könyvtárosok lelke, az olyan apróságok, amiket nagyon szeretek, odahelyezett kutyus, egy csésze, egy fotó, nagyon hangulatos. Néhány digitális tartalom: Latvia’s historical sound recordings, Latvian Song Celebration Festival (1864-1940).
A kongresszus
A kongresszus szerkezete a megnyitó és záró program között a közgyűlésekből, a különböző szekciók és csoportok által szervezett előadásokból, munkaülésekből állt, a közgyűlések helyszíne a Ziedonis Hall volt, ami kiváló konferenciahelyszín és koncertterem, az előadások egy szinttel lejjebb, a konferenciaközpontnak nevezett különböző nagyságú konferenciatermekben zajlottak. Mindenki az érdeklődésének megfelelő előadásokon vett részt, a konkrét címekkel ellátott blokkok általában két-három előadásból álltak, közben vándorolhattak a hallgatók, amit én is megtettem, a számomra érdekesekről írok majd pár sort. Különböző közösségi és szórakoztató programok egészítették ki a rendezvényt. A megnyitón kiemelkedő volt számomra Laima Jansone progresszív játéka, aki egy lett kordofon népi hangszer az ún. kokle mestere.
Nagyon erős Lettország kóruskultúrája, bizonyította ezt a nagymúltú Latvija Állami Kórus koncertje, ahol lett népdalokban és kortárs darabokban gyönyörködhettünk, lenyűgöző volt. Népzenészek nyárköszöntő műsora és körtánca is a lett folklórba adott betekintést. Lehetőség nyílt vezetett túrán felfedezni a nemzeti könyvtárat és szabadon választható túra keretében a városi könyvtárat.
A nyitóülésen Ēriks Ešenvalds lett zeneszerző és előadóművész beszélt arról, miért tartja a könyvtárakat az inspiráció és tudás forrásainak, a sarki fényről (Aurora Borealis) ismereteit Cambridge és Tromsø egyetemi könyvtáraiban szerezte, melyet lenyűgöző multimédiás szimfonikus Nordic Light elnevezésű projektjében kamatoztatott. Beszélt expedícióiról, lenyűgöző fotókat, filmfelvételeket mutatott. A letteknél az éneklés természetes, megszokott dolog, a kórusélet is magas színvonalú. Ints Teterovskis a Balsis ifjúsági kórus művészeti vezetője a több évszázados múltra tekintő lett dalünnepekről beszélt, amely korábban, a szovjet megszállás korában a nemzeti méltóság kifejezése is volt egyben, s ahol most kicsik és nagyok, amatőrök és profik eresztik ki hangjukat, volt mikor 15 ezer táncos és 20 ezer énekes részvételével zajlott. Most a kongresszust is megénekeltette.
Armin Brinzing (Internationale Stiftung Mozarteum Salzburg) előadásában a Mozart család és az augsburgi Heilig Kreuz kolostor kapcsolatáról és zenei gyűjteményéről hallhattunk. Patrizia Rebulla (Archivio Storico Ricordi, Milanó) érdekes előadásában a nagymúltú kiadó, a Ricordi archívumáról beszélt, amely több ezer kottát, ikonografikus dokumentumot, librettót, leveleket tartalmaz. Guilio Ricordi személyes levelezését mutatta be, olyan kiemelkedő példákon, mint Verdi és Puccini, ezeket digitalizálják most önkéntesek segítségével. Frédéric Lemmers (Royal Library of Belgium, Brüssszel) alapos részletességgel tárta elénk könyvtáruk hangarchívumának digitalizálási munkálatait. Örömmel fedeztem fel honlapukon, hogy a brüsszeli Belga Királyi Könyvtár zenei gyűjteménye ad otthont a Denijs Dille Alapítvány Bartók-archívumának (Denijs Dille belga kutató szenvedélyesen gyűjtötte a Bartók Bartók életére, életművére vonatkozó információkat és dokumentumokat).
Gyöngyszemre bukkantam Callie Holmes és Matthew Vest (UCLA Music Library, Los Angeles) előadásában. A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) zenei részlegének munkatársai könyvtáruk nem szokványos gyűjteményeiről beszéltek, pl. a szovjet kiadású kottákról, hip hop gyűjteményükről, valamint a punk archívumról (LSC Punk Archive), mely LA és környékének punkzenéjét és életmódját dokumentálja, többek között zenészek, roadok, promóterek, producerek, grupik stb. személyes dokumentumai, fényképek, hangfelvételek, szóbeli történetek, zenék, kiadványok, folyóiratok, szórólapok, fanzinok és egyéb elemek archiválásával, megőrzésével, céljuk a punk felfedezése és a punk kutatás elősegítése. Sőt az egyetem egyik oktatója, a punk professzor Jessica Schwartz kurzust tart és zenél is.
Kai Kutman és Anneli Kivisiv (Arvo Pärt Centre, Laulasmaa) inspiráló előadásában áttekintést kaptunk a világhírű Arvo Pärt észt zeneszerző munkásságáról, az Arvo Pärt Központ alapításáról, fejlesztéséről, gyűjteményeiről, osztályozási rendszeréről, archiválási tevékenységéről és jövőbeli terveiről. A központot Arvo Pärt és családja alapította azzal a céllal, hogy lehetőséget teremtsenek a zeneszerző kreatív örökségének megőrzésére és megismertetésére szülőföldjén. Az archívum a zeneszerző teljes kreatív örökségét és a hozzájuk kapcsolódó információkat és dokumentumokat egyesíti mind fizikai, mind digitális formában, s az teszi egyedülállóvá, hogy maga a zeneszerző is részt vesz annak összeállításában. A digitalizált adatokból adatbázis készül, az APIS (a Arvo Pärt Infosystem) nemcsak teljes áttekintést nyújt az archív anyagokról, hanem lehetővé teszi az események és dokumentumok közötti kapcsolatok feltérképezését is. Az APIS egy része online is elérhető lesz.
Paweł Nodzak (Stanisław Moniuszko Academy of Music, Gdańsk) a vak és gyengénlátó zenészek szolgálatában álló varsói Edwin Kowalik Zenei Társulatról és a Toccata Kiadóról beszélt, pl. folyóiratokat jelentetnek meg, koncerteket szerveznek, kottákat szerkesztenek Braille-írással. Christine-Ani Tokatlian (DEREE-The American College of Greece, Athens) arról adott képet, hogy az örmény poszt-szovjet zongoraművek nem igazán lelhetők fel sem bibliográfiai, sem diszkográfiai forrásokban, így ezek kutatása mennyire nehézkes.
A Public Library Section, azaz a közkönyvtári szekció munkaülésén örömmel üdvözöltem a tavaly megismert kollégákat és új barátságokra tettem szert. Az amerikai, német, cseh, holland, finn, észt kollégák bemutatkoztak s bemutatták röviden gyűjteményüket. Szó esett a szekció küldetésnyilatkozatának meghatározásáról, az elektronikus kommunikácó módjairól, a honlapról, Facebook csoportunkról, jövőbeli terveinkről, a következő kongresszus lehetséges témáiról, együttműködési lehetőségekről. Érdekes beszélgetés alakult ki az egyes könyvtárak jó gyakorlatairól, pl. a hangszerkölcsönzésről, zenei kurzusokról, online kurzusokról, pl. a finn Rockway tanfolyamról, ahol online tudnak tanulni finn népi hangszereken.
A közkönyvtári szekció által szervezett első blokkban lezajlott a választás, a szekció új elnöke Ruth Walters (Westminster Music Library, London), alelnöke Carolyn Dow (Lincoln City Libraries, Lincoln), titkára Niklas Persson (Gothenburg Public Library, Göteborg) lett.
Tuomas Pelttari (Turku City Library, Turku) a finn zenei könyvtárak helyzetét felvázolva ismertette a finn országos repozitórium könyvtárat (National Repository Library, NRL), amely egy olyan erőforrás, melyet minden finn könyvtár és információs központ épít és használ, fogadja, tárolja és szolgáltatja a jelenleg mintegy 3 millió katalogizált könyv, sorozat, folyóirat adatait. Itt nincs zenei anyag, így felvetődött egy nemzeti együttműködést kívánó zenei repozitórium könyvtár létrehozása. Bemutatta Turku City Library zenei gyűjteményét, majd a finn könyvtárak, múzeumok, archívumok közös keresőfelületét: Finna.fi.
Julie Bill (MSLIS, Los Angeles) az LA-ben található Musicians Institute College of Contemporary Music, röviden MI könyvtára által végzett kérdőíves felmérés eredményeit ismertette, a hallgatóktól arra keresték a választ mit várnak el a könyvtártól, hogy az eredmények ismeretében igényeikhez alakítsák a szolgáltatásokat, érdekes összehasonlításra lesz mód.
A Reaching out elnevezésű blokkban először Geoff Thomason (Royal Northern College of Music, Manchester) beszélt az 1. világháború manchesteri zenei életét feltáró projektben a különböző típusú zenei könyvtárak együttműködéséről.
Majd következtem én: Free air guitar, please take one : unusual music sessions for children in a public library címmel tartottam egy nagyon jó hangulatú előadást az egri Bródy Sándor Könyvtárban megvalósuló rendhagyó foglalkozásaimról, melynek célja a gyerekek és tinik megismertetése a könyvtárral, valamint a zene közelebb hozása. Bemutattam röviden Egert, a Bródy Sándor Könyvtárat, majd a Zenei és idegen nyelvi gyűjteményt. Átadtam kollégáim és a Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskola kisdiákjainak üdvözletét, aki rendszeres látogatói foglalkozásainknak, a jelenlévők imádták ezt a fotót.
Ízelítőt adtam Humor a zenében foglalkozásunkból, melynek végén léghangszereken Brahms: 5. magyar táncát “léghangszereztük” el a vállalkozó kedvű, szívemnek oly kedves kollégákkal. A gyakorlati példákat bemutató előadásom nagyon tetszett, sokan odajöttek utána gratulálni.
Az előadásom prezentációja:
Nagyon tetszett még Marcin Konik (The Fryderyk Chopin Institute Library, Varsó) előadása a Chopin portál digitalizálási munkálatairól, Carolyn Doi (University of Saskatchewan, Saskatoon) a helyi zene katalogizálási adatainak vizualizálásáról beszélt, Outi Elina Valo (University of Tampere, Tampere) az ismert finn népzenegyűjtő, Erkki Ala-Könni archívumán keresztül magyarázta el, hogy a gyűjteménykatalógusok szöveges metaadata kiváló forrás lehet a zenetörténeti kutatás számára is.
Rigai Központi Könyvtár (Rīgas Centrālā bibliotēka)
Nyolc vezetett túra közül választhattunk, én természetesen a városi könyvtárat választottam: a Rīgas Centrālā bibliotēka a helyi önkormányzat fenntartásában működik, központi épülete egy sokemeletes házban több szintet foglal el, a liftből szép kilátás nyílik a városra. 26 fiókkönyvtár és 3 kölcsönzőpont is tartozik hozzá, a legrégebbi lett közkönyvtár 1906-os alapítással, ugyanazokkal a szolgáltatásokkal, amelyek itthon is jellemzik közkönyvtárainkat, nagy hangsúlyt fektetnek a helyismereti és gyermekirodalomra. Van egy gyönyörű kiállítótermük, a Művészeti és zenei gyűjteményben pedig zongora és hangulatos kis előadótér is található. Két kedves vezetőnk közül az egyik egy kórusban énekel, a másik igazi internetes rocksztár egyéni blogjával. Nagyon tetszett egy rajongó rajza Billie Joe Armstrongról (Green Day). Megtudtuk, hogy az egyik legkedveltebb helyi zenekar a Dzelzs Vilks.
A záróeseményen megtudtuk, hogy jövőre Lipcsében lesz a kongresszus, egy virágmagvakkal teli zacskót kaptunk ajándékba. A rigai kongresszus egy remekül megszervezett esemény volt, köszönet a főszervezőknek Zane Grosa-nak és Viktorija Moskina-nak, akik minden apró részletre odafigyeltek. Köszönöm az utam támogatását az IAML-nek, a Lett Nemzeti Könyvtárnak, a IAML Magyar Nemzeti Csoportjának, az NKA-nak és imádott munkahelyemnek a Bródy Sándor Könyvtárnak. Összegzésként: megismerhettem egy nemzetet, ízelítőt kaptam a számomra eddig ismeretlen lett kultúrából, folklórból. Rengeteg élménnyel, tudással, barátokkal gazdagodtam és viszontláttam régi barátokat. Boldog voltam, hogy találkozhattam régi londoni vendéglátónkkal Ruth Hellennel (akit köszöntöttek is, mint az egyik legrégebben járó IAML kongresszus résztvevőt), valamint kedves férjével. A kiállítók közül kiemelném az Open Music Library képviselőjét, akiről kiderült, hogy járt Egerben, bejárta a Bükköt és Mátrát, kicsi a világ!
